Hubert Germain, szabadkőműves és a Felszabadítási Rend tagja

Andrea Varga
Termék- és beszerzési szakértő, több mint 15 év kereskedelmi tapasztalattal

Kezdetek és a második világháború

Hubert Germain 1920. augusztus 6-án született Párizsban. Apja, Maxime Germain tábornok (1881–1953) a francia gyarmati csapatok magas rangú tisztje volt. Apja küldetései miatt Hubert Germain középiskolai tanulmányait Damaszkuszban kezdte, Hanoiban folytatta, majd Párizsban fejezte be. Apjához hasonlóan katonai pályára vágyott, ezért 1940 júniusában jelentkezett a Haditengerészeti Akadémia felvételijére. Mivel azonban a német hadsereg 1940. június 14-én elfoglalta Párizst, üres lapot adott be, hogy ne kelljen olyan hadseregben szolgálnia, amely idegen hatalom uralma alá került.

Az 1940. június 22-i fegyverszünet aláírásakor Hubert Germain nem volt hajlandó behódolni, és Londonba menekült, hogy csatlakozzon a Szabad Francia Erőkhöz. Apja ezzel szemben a Vichy-kormány hadseregében szolgált tovább, bár a megszállókkal való együttműködésben tanúsított visszafogottsága miatt a Gestapo 1944-ben letartóztatta.

Hubert Germain (fedetlen fővel) Észak-Afrikában

Hubert Germain tengerésztiszti kiképzést kapott a Courbet csatahajón, amely csatlakozott a Szabad Francia Erőkhöz. 1941-ben Paul Legentillhomme tábornok (1884–1975) vezérkarához osztották be, Palesztinába került, és részt vett a szíriai hadjáratban. 1942-ben csatlakozott az Idegenlégió 13. félbrigádjához, amellyel Észak-Afrikában harcolt (többek között Bir Hakeim és El-Alamein csatáiban). 1944. június 24-én, az olaszországi hadjárat során megsebesült, amiért De Gaulle tábornok a Felszabadítási Rend keresztjével tüntette ki. 1944 augusztusában részt vett a provence-i partraszállásban, a Szabad Francia Erők 1. hadosztályával felnyomult a Rhône völgyében, és harcolt Elzászban, Lotaringiában, a Vogézekben, valamint az Authion-hegységben (Alpes-Maritimes). A németek 1945. május 8-i kapitulációja után Pierre Koenig tábornok (1894–1970), a németországi francia megszálló erők parancsnokának szárnysegédjévé nevezték ki. Ezt a tisztséget 1946-os leszereléséig töltötte be.

A háború után

1945. október 3-án Hubert Germain feleségül vette Simone Millont, házasságukból három gyermek született. 1950-ben a Cinzano vállalatnál helyezkedett el vezetőként, majd később a svájci Geigy vegyipari és gyógyszerészeti cégnél dolgozott.

A gaulle-ista politikai irányzat követőjeként Saint-Chéron (a mai Essonne megye) polgármesterévé választották, ezt a tisztséget 1953-tól 1965-ig töltötte be. Háromszor választották meg nemzetgyűlési képviselőnek (1962, 1968 és 1973), majd Pierre Messmer (1916–2007) hadügyminiszter mellett teljesített küldetést, illetve dolgozott technikai tanácsadóként 1960 és 1968 között.

Hubert Germain a három Messmer-kormány alatt, 1972 és 1974 között miniszteri tisztségeket is betöltött. Volt posta-, távíró- és távbeszélőügyi miniszter (PTT), a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter, majd ismét megbízott PTT-miniszter. 1975-től 1982-ig a Société Française de Télédistribution elnöke volt, amelyet 1983. január 1-jén felszámoltak, és 1990-ben a France Télévision Distribution váltott fel.

2010-től Hubert Germain a Felszabadítási Rend Tanácsának tagja volt, 2020. november 25-én pedig, mint a rend utolsó élő tagja, tiszteletbeli kancellárrá léptették elő.

Hubert Germain, a Felszabadítási Rend utolsó tagja

Hubert Germain 2021. október 12-én hunyt el, 101 éves korában. A Mont-Valérien-i Harcoló Franciaország Emlékművének kriptájában temették el. Vele együtt a Felszabadítási Rend is megszűnt létezni.

Szabadkőműves pályafutás

Ellentétben Pierre Brossolette-tel, akit egy korábbi cikkünkben említettünk, Hubert Germain a háború előtt nem volt szabadkőműves. Hozzá kell tenni, hogy az 1940-es fegyverszünet idején még csak 20 éves volt. Nem is közvetlenül a háború után lett az, csak 1975-ben avatták be a Francia Nagyoriens páholyába. Egyike volt a Francia Nagyoriens Pierre Brossolette-Felszabadítási Rend páholy alapítóinak, és folytatta szabadkőműves útját a Francia Legfelsőbb Tanácsban, ahol elérte a Skót Rítus 33. és legmagasabb fokozatát.

55 éves volt, amikor 1975-ben beavatták, így pályafutásának nagy része már mögötte állt. Tehát nem a szabadkőműves eszme irányította Hubert Germain karrierjét, hanem éppen ellenkezőleg: a szabadság iránti szeretete vezette őt érett korában ahhoz, hogy magáénak érezze a szabadkőművesség eszményeit.